Muharay Elemér Népművészeti Szövetség

HÍREK

Gyászolunk: Borbély Jolán (1928-2018)

2018. március 27.

Borbély Jolán 1928-2018
Hajdúszoboszlón született. Ikertestvérével a 14. hónapot töltik, amikor édesapjuk 24 éves korában meghal, és édesanyja egyedül marad az ikrekkel. Anyai nagyszüleihez költöznek, s tősgyökeres hajdú nagyszülei parasztgazdaságában nevelkedik. A nagytekintélyű nagyapa szigorú kálvinista elvek szerint neveli a lányokat.
A mezőgazdasági munka minden folyamatát megismerik, hajnalban kelnek, a parasztokkal kapálni járnak és részt vesznek az aratásban, de az alsós elemi elvégzése után a nagyhírű debreceni református leánygimnáziumba a Dóczyba íratja őket a család. Az otthonról hozott értékrend és az iskola haladó szellemisége, a nemzeti identitást erősítő nevelési elvei, puritán, szociálisan érzékeny, humánus emberi eszményképe meghatározza pályaválasztását és egész életére jellemző magatartását.
Ezekben az években ismerkedik meg a népi írók megrázó társadalmi helyzetről beszámoló szociográfiáival, Lükő Gábor és Karácsony Sándor munkásságával és érdeklődik Győrffy István, Magyar Zoltán alapította Táj és Népkutató Központ tevékenysége iránt. Tizenhat éves, amikor kitör a háború, ezért csak 1946-ban érettségizik, de a kuláklistára került nagyapa nem tudja tovább tanulását támogatni. A szintén szoboszlói származású Kovács Máté (1906-1972) könyvtáros, művelődés politikus támogatásával kerül a budapesti egyetem magyar német szakára.
A Zsigmond téri Népi Kollégium lakója s a „Fényes szelek” nemzedékének tagjaként ősszintén hitt abban, hogy „holnapra megforgatják a világot.” „Nagy hittel és bizakodással kezdtem az új életet, de ez az időszak volt a nagy csalódások és átverések korszaka is” mondta később. Faluról jött diáktársai nagy része árulások, koncepciós perek, a szegénység áldozatai lettek, de ő az érdeklődése és a néptánc révén új barátokra, s egyben eljövendő életének pályatársaira is lelt.
Harmadéves, amikor az egyetemen elindul a néprajzos képzés, ahová átiratkozik. Néprajzosként szerez diplomát, s diplomamunkája Lakócsa táncai és táncélete.
Az egyetemi társak: Pesovár Ernő és Ferenc, Martin György, Andrásfalvy Bertalan, Jámbor Márta, Sipos Zsuzsa. Már Hajdúszoboszlón vezet egy táncegyüttest, Pesten pedig Molnár István Csokonai együttesébe jár.
1951-ben alakul meg a Népművészeti Intézet, ahol külső munkatársként Muharay Elemér Néprajzi Osztályán dolgozik. Muharay Elemér koncepciója, miszerint az új magyar művészet a néphagyományból táplálkozva fog újjászületni, komplex hagyomány ápolási-átadási stratégiát szánt az intézetnek. A munka megalapozása érdekében a különböző amatőr művészeti és hagyományápoló mozgalmak számára nélkülözhetetlen archívumok kialakítását tartották a legsürgősebb feladatnak. Az ezt szolgáló nagyszabású gyűjtőmunkában vettek részt a fiatal munkatársak.
Borbély Jolán a somogyi, és a monografikus igényű Szabolcs-Szatmár megyei táncgyűjtésekben vett részt, majd a baranyai és bácskai délszláv táncok feltárása lett a feladata. A gyűjtő akció eredményei nemcsak az archívumba kerülnek, de a közreműködők segítségével néptánc-oktatói képzések, gyerekjáték tanfolyamok indulnak, nyári táborok szerveződnek. Borbély Jolán Muharay asszisztenseként szervezi a képzéseket.
1957-ben az intézetet feloszlatják, Széll Jenő igazgató börtönbe kerül, a munkatársak pedig az utcára. Borbély Jolán az Arany János 12 évfolyamos Iskola és Nevelőotthon felső-tagozatos napközis tanára lesz, ahol táncegyüttest szervez. Tizennégy év után kerül vissza főállásba az Népművelési Intézetbe, ahol a tárgyalkotó népművészet gondozása lesz a feladata. Korábbi gyűjtési tapasztalatai, terepismerete révén, hamarosan élénk, megújuló kézműves mozgalmat szervez. Bánszky Pállal (osztályvezető) szakmailag együttműködve és feladatmegosztással megújul a hímző és szövő mozgalom. Megismerve az ország és a határon túli területek gazdag hímző és szövő kultúráját fiatalok sokasága fedezi fel a népművészetet, és kapcsolódik a kézműves tevékenységekbe. Mentora a Fiatalok Népművészeti Stúdiója megszületésének. (1973 ) Egyik kitalálója a Budai Várban évről évre megrendezett Mesterségek Ünnepének, nevéhez fűződik az Élő népművészet - nagy Országos Népművészeti Kiállítás megindítása.
1982-ben alakul a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, melynek alapító tagja és alelnöke. Élete utolsó éveiben is szervezője a hazai és határon túli képzéseknek, szövőtáboroknak, gondozója és szerkesztője a szakmai kiadványoknak. Martin Györggyel 1963-ban köt házasságot, akivel nemcsak az életben, hanem a néptánc gyűjtésekben is társak. Martin Györggyel részt vesz Erdély és Szlovákia magyar tánc- és népzenekutatásában, Erdélyben többször Kallós Zoltánnal együtt is. Az itt szerzett tapasztalat és a Kallós Zoltán által gyűjtött textíliák jelentették azt a forrást, melyek a hazai hímző kultúra, a szakköri mozgalom megújulását eredményezték. Mindvégig élő a kapcsolata a táncmozgalommal. Az 1990-ben alakult Muharay Elemér Népművészeti Szövetségnek alapító- és elnökségi tagja. Szakemberek, együttesek tanácsadója, minősítések, fesztiválok állandó zsűritagja.

Nagy szerepe van abban, hogy táncegyütteseink ruhatára nemcsak a táncokhoz, hanem a tájegységekhez is igazodva is híven tükrözi népművészetünk gazdagságát. Elsőként karolta fel, s támogatta, elvekben, szóban, tettben a táncházakat. A Bartók táncegyüttes az ő ötlete nyomán indította útjára 1997-ben a Tedd ki a pontot! Nemzetközi Legényes versenyt Martin György tiszteletére, és támogatta az 1993-ban alakult Martin György Néptáncszövetség munkáját is.

Rendkívül gazdag és sokoldalú munkássága, tudományos, mozgalomszervező, pedagógusi tevékenysége – kivételesen nagy nyitottsággal párosult. Nyitott és őszinte volt! Szívében helye volt minden tiszta szándékkal közeledő embernek. Nyitott volt minden új kezdeményezésre és támogatott minden új módszert, művészeti irányzatot. Harcos kálvinizmusa, a jó ügyekért való küzdelemben harcos kiállással is párosult, de minidig számíthattunk kemény kritikájára, bírálatára is. Joli néni emléke nem csak szívünkben él, de tovább él minden kihímzett terítőben, minden szőttes takaróban és minden táncos gyerek szépen megformált mozdulatában.

Budapest, 2018.március 23.
Héra Éva



Borbély Jolán díjai:
1990 Életfa-díj
1995 Király Zsiga-díj
2001 Aranykoszorú-díj
2006 A Magyar Kultúra Lovagja
2008 Bessenyei György-díj
2009.Kölcsey Ferenc díj
2011 Príma-díj
2016 Erdélyi Zsuzsanna-díj
2017 Martin György –díj

Vissza a hírekhez